Ajándékok Krisztus testének építésére /részlet/

A szellemi ajándékok pontosan úgy működnek Krisztus testében, mint a testünk különböző tagjai. Senki se akarjon kiemelkedő tag lenni a testben, úgymint „szem vagy fül.” Ha az egész test egyetlen szem lenne, vagy az egész test szemekből állna, akkor hová lenne a hallás? És ha az egész test csak fülekből állna, hol lenne a szaglás? (1 Kor. 12:17). Az orr is egy szükséges tag. Nem vágyhatunk más személy ajándékára, mert Isten tesz valakit szemmé vagy nyelvvé Krisztus testében. Isten nem feltétlenül azt akarja, hogy egy látható tag legyél, mint a nyelv, hanem egy láthatatlan tag, mint egy szív, egy máj vagy egy vese. Azonban ezeknek a láthatatlan tagoknak is nagyon fontos szerepük van. Az emberi test néhány tagja, mint a talpunk kemény és sok durva bánásmódot képes elviselni. Más testrészek azonban gyengék, érzékenyek és sérülékenyek, mint pl. a szemünk. Ha egy szálka vagy por kerül a szemünkbe az folyamatosan zavar minket. Ha azonban a lábunk lesz poros, az semmiféle problémát nem okoz. Ezen felül a test néhány tagja nagyon látványos, ugyanakkor más tagok egyáltalán nem azok és ezért eltakarjuk azokat.

A gyülekezetben is így van ez. Van néhány ember, aki szemmel látható, mint az igehirdető, aki gyakran áll a pulpitus mögött. Mondhatjuk azt, hogy ő olyan, mint egy nyelv, ezzel szemben a test legtöbb tagja sosem áll a pulpitus mögé. Ilyenek lehetnek azok, akik sokat „imádkoznak” titokban az igehirdetőért. Ők olyanok, mint a szív: pumpálják a vért, hogy a száj beszélni tudjon. Mindkét tag egyformán fontos. A száj nem tud beszélni, ha a szív nem pumpál vért bele. Viszont a szív meghal, ha a száj nem nyílik ki és nem eszi meg a táplálékot. A szív függ a szájtól és a száj is függ a szívtől. Ezért akármilyen szellemi ajándékod is van, emlékezz arra, hogy szükséged van a testvéredre és neki is szüksége van rád. Lehet, hogy egy másik testvér láthatatlan tag, mint a szív, amit senki sem lát és nem értékel, te pedig egy látható testvér vagy, mint a szem vagy a kéz.

Sok szellemi ajándék van, és nem versengés, hanem együttműködés van közöttük. Valaki lehet egy apostol, másvalaki lehet egy próféta (1 Kor. 12:28), valaki szólhat nyelveken és másvalakinek lehet gyógyítási ajándéka. Mindegyikre egyformán szükség van. Senkinek sincs szüksége másvalaki ajándékára. Senki sem mondhatja a másiknak, hogy „nincs szükségem rád, mert mindent meg tudok egyedül csinálni” (1 Kor. 12:21).

A bal kezed féltékenykedik valaha is a jobb kezedre? A jobb kéz írhat minden fontos levelet és aláírhat minden csekket, de a bal kéz féltékennyé válhat ezért rá és gondolhatja azt, hogy “a jobb kéz csinál minden fontos dolgot, én pedig sosem kapok semmi fontos feladatot?” Tételezzük fel, hogy a jobb kezed egy nap megsérül és begipszelik. Azt mondja ilyenkor a bal kéz, hogy “ahá, most lehetőséget kapok, hogy fontos dolgokat tegyek meg.” Ha most a bal kéz írná alá a csekket, az aláírásod nem lenne ugyanolyan és a bank nem fogadná el azt! Mi az, amit jó, ha cselekszik a bal kéz ebben az esetben? Minden lehetséges dolgot megtesz, hogy a jobb kéz gyorsan meggyógyuljon és aláírhassa a csekkeket. Krisztus testének így kellene működnie. Amikor látsz egy testvért nagyobb ajándékkal, akkor emlékezz arra, hogy még ha keményen dolgozol is, akkor sem leszel képes utánozni a szolgálatát, mert Isten adott neki arra ajándékot. Elegendő tehát, ha a testben csak egy tag (a jobb kéz) ír alá minden csekket. Mindenfelé féltékenység és versengés van Krisztus testében, mert a hívőknek nincs látásuk Krisztus testéről.

Az emberek néha azt kérdezik tőlem: “Zac testvér, miért hangsúlyozod állandóan a szentséget és a kiegyensúlyozottságot?” Ezzel a kérdéssel válaszolok rá: “a vese miért tartja tisztán a véráramot és szűri ki a mérgeket – és semmi mást nem tesz?” Azért, mert Isten ezt a feladatot adta neki. Ez fontos funkció a testben, de nem az összes. Ha a veséd működése meghibásodik, meghalsz. A vese azonban nem tud működni a kéz és a száj nélkül. Szükségünk van egymásra. Az evangélium hirdetése valami olyan, mint amikor a kéz megfog egy krumplit és beteszi azt a szájba – egy hitetlent hoz Krisztushoz. Ez azonban nem elegendő, mert miután egy hívő Krisztushoz jön, valaki másnak tovább kell vinni őt. A krumplit meg kell rágni a fogakkal és azután bekerül a gyomorba, kezelésbe veszi a sav és feldolgozza azt. Végül sok más folyamaton keresztül az emberi test részévé válik. Hasonló módon egy új hívő össze kell, hogy törjön, alázatossá kell válnia és felkészülni a feladatára Krisztus testében. Így válik hatékony tagjává Krisztus testének.

Tételezzük azonban fel, hogy a krumpli ottmarad a gyomorban, és nem emésztődik meg. Akkor egy idő múlva szúrást fogsz érezni a gyomrodban. Ezért az evangélistának át kell adnia a megtértet a tanítónak, a prófétának és a pásztornak (Ef.  4:11). Ezek közül melyik szolgálat az, amelyikre nagyobb szükség van? Még akkor is, ha van egy fontossági sorrend az ajándékok között: az apostol, a próféta és a tanító az első, a második és a harmadik (1 Kor. 12:28), mégis minden ajándék egyformán szükséges. Ezért sose próbáljunk mások szolgálatába állni, hanem működjünk együtt velük. Ha egyszer rájössz erre a nagy igazságra, az megszabadít téged minden féltékenységtől, versengéstől és békétlenségtől.

Forrás:   Zac Poonen  – www.cfcindia.com