Túrmezei Erzsébet – Ádventi emlék

Ha már lehullt a hó,
s fekete földünket befödte,
Hogy szállott gyermekálmok röpte
a fényes ég felé, az égi trón elé…
De Téged nem talált meg.

Az égi gyermeket kereste,
akiről, ha leszáll az este,
csodálatos mesék vonulnak,
vágytól égő gyermekszívekre…
Az égi gyermeket kereste,
és nem talált rád, nem ismert meg…
hiszen Te nem vagy többé gyermek.

Szétfoszlottak a régi álmok,
meghaltak a mesék.
A karácsonyfa lángjait
oltogatták híres szelek…
Még mindig nem ismertelek.
Sok évbe telt, s ha te nem jössz elém,
Megváltóm, Uram, Messiásom,
ma sem ismerlek én.

Hála Neked, hogy megkerestél!
Ó most már van karácsonyom,
s ádventi nagy csodavárásom.
Megcsaltak mind a régi álmok,
de Benned nincsen csalatkozásom.
Benned mindenem megtalálom.
A valóság szebb mint az álom.

Kárász Izabella – Megérkezett

Advent után, mikor a Csendnek vége lesz, Az égi fény jelzi: megérkezett, Piros szívek arany húrján...

Túrmezei Erzsébet – Ádventi emlék

Ha már lehullt a hó, s fekete földünket befödte, Hogy szállott gyermekálmok röpte a fényes ég...

Lukátsi Vilma – Ha szembe jön

Ádvent idején szembe jön velünk földi vándornak öltözötten ünnep-várásunk országútján,...

További híreink